A világ valamennyi szegletében tomboló koronavírus-járvány egy olyan jelenség, amely nemcsak arra világít rá, hogy problémáink globális jellegűek, hiszen az emberiség tagjaiként, mint szövet szálai kapcsolódunk egymáshoz, és egy-egy krízis, még ha tőlünk földrajzilag távol is történik, hatással van a mi életünkre is. A járvány egyszersmind fókuszba hozza a problémák holisztikus, vagyis az egészre és nemcsak a részekre koncentráló vizsgálatát és kezelését is, amely az UNICEF megközelítésmódját támasztja alá.
Miért az UNICEF Magyarország?
- Mert a világ gyerekeinek felét az UNICEF és partnerei oltják be a megelőzhető betegségek ellen, a vakcinák minden percben öt életet mentenek meg.
- Mert az ivóvíz biztosítása az egészség és a járványveszély elhárításának alapvető feltétele: a szervezet idén 28,4 millió embert juttat tiszta vízhez. Ha nincs tiszta víz, a járvány terjedésének semmi sem szab határt.
- Ötmillió alultáplált gyermek vár tőlük segítséget ezekben a pillanatokban is.
- A jelenlegi helyzetben a higiénia fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni: az UNICEF például a rohingyák túlzsúfolt, csatornázás nélküli menedékein 500 ezer, a szíriai táborokban 2 millió embernek segít az alapvető higiéniás feltételek megteremtésében.
- Ahhoz, hogy a világ közösen leküzdhesse a globális járványt, sehol sem maradhatnak gócpontok. A legvédtelenebb közösségekben ehhez a humanitárius szervezetek segítségére van szükség.
- Az összezártság, bezártság növeli a konfliktusok és a bántalmazás esélyét – az UNICEF világszerte harcol a gyermekeket érő erőszak és kizsákmányolás minden formája ellen.
Víz-Higiénia-Szanitáció
Az UNICEF víz-, közegészségügyi és higiéniai (WASH) csapata több mint 100 országban van jelen annak érdekében, hogy világszerte javuljanak a vízügyi és higiéniai szolgáltatások, illetve az alapvető higiéniai gyakorlatok. A koronavírus elleni küzdelemben kiemelt szerep jut a szappanos kézmosásnak, mégis a világ lakosságának 40%-a – mintegy 3 milliárd ember – számára nem hozzáférhető a megfelelő minőségű víz és szappan.
Napjainkban mintegy 2,4 milliárd ember él olyan körülmények között, ahol nem megfelelő a szennyvízelvezetés és 663 millióan vannak azok, akiknek nincs hozzáférésük megfelelő vízforrásokhoz.
Ezek alapvető szükségletek, amelyek hiánya több millió gyermek életét veszélyezteti. Világszerte az ötévesnél fiatalabb gyermekek halálozásának egyik legfőbb oka a nem megfelelő minőségű víz, illetve a csatornázás hiánya miatt terjedő fertőzések. Közvetve és közvetlenül a világon naponta mintegy 800 gyermek halálát okozza, hogy nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez.
Oktatás
A koronavírus miatt jelenleg a világon tanuló gyermekek több mint fele, legalább 120 országban nem jár iskolába és sokak számára nem elérhető az online tanulás sem. A legnehezebb helyzetben lévő gyermekek esetében tudjuk: minél hosszabb ideig esnek ki az iskola nyújtotta biztonságból, annál kisebb az esély arra, hogy visszatérjenek. Ezeknek a gyerekeknek az iskola nem pusztán a tanulásra ad lehetőséget, de a táplálkozásra, az alapvető egészségügyi és higiénés hozzáférhetőségre is.
A magát folyamatosan újratermelő szegénység ma mintegy 60 millió általános és körülbelül ugyanannyi középiskolás korú gyermeket korlátoz abban, hogy megfelelő oktatásban részesülve egyenlő esélyekkel kezdhessen felnőtt életet. Sokuknak egyáltalán nincs lehetősége tanulni, sokuk menet közben esik ki az oktatási rendszerből. Legtöbbjük a szub-szaharai régióban él. Ezek a gyermekek a legelesettebbek családok tagjai, akik az iskola helyett dolgozni kényszerülnek. Ma a világon mintegy 387 millió gyermek él mélyszegénységben. Az UNICEF arra törekszik, hogy a legszegényebb és a legsérülékenyebb gyermekek is részesülhessenek legalább alapfokú oktatásban. A szervezet kezdeményezései és az alapfokú oktatásért tett globális összefogás eredményeként ma 23%-kal több gyerek jár általános iskolába, mint húsz évvel ezelőtt, és az iskolából kimaradó gyerekek száma 2000 óta közel felére csökkent. A világon egyre kevesebben vannak azok, akik nem tudnak írni-olvasni: az elmúlt évtizedekben 170 millióról 115 millióra csökkent az írni-olvasni nem tudó fiatalok száma.
Védelem
A korábbi egészségügyi vészhelyzetekből tudjuk, hogy a gyermekek fokozottan ki vannak téve a kizsákmányolás, erőszak és visszaélés kockázatának, ha az iskolákat bezárják, a munkahelyek elvesznek és a mozgás korlátozott. A nyugat-afrikai ebola-járvány kitörése okozta iskolabezárásokkor 2014 és 2016 között a gyermekmunka, a szexuális visszaélés és a tizenéves terhességek száma szignifikánsan nőtt.
Egészségügyi ellátás – immunizáció
Miközben a koronavírus-járvány ellen harcolunk, rengeteg gyermeket elveszíthetünk egyéb betegségek miatt, mint amilyen a tüdőgyulladás, kanyaró és kolera is. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, ideértve az immunizálást és a gyermekkori betegségek kezelését elengedhetetlen feladat járványok idején, de azokat megelőzendő is és mindig, mert bár számos gyermekbetegség megelőzésére van védőoltás, ahogy sokukra létezik megfelelő gyógyszeres kezelés is, mégis, évente több mint 1,5 millió gyermek hal meg olyan betegségekben, amelyek oltással megelőzhetőek lettek volna.
A világon minden ötödik gyermek nem kapja meg a szükséges védőoltásokat.
Napjainkban mintegy 19,5 millió gyermek még a legalapvetőbb oltásokat sem kapja meg, így teljesen védtelenek az olyan betegségekkel szemben, amelyekre már létezik gyógymód. Azokban az országokban, ahol az öt évnél fiatalabb gyermekek halálozási rátája 80%-os, a gyermeklakosság fele nem részesül az alapvető oltásokban. Az öt év alatti gyermekek halálának 30%-a oltással megelőzhető betegségek miatt következik be.
Az immunizálás a leginkább költséghatékony gyermek-egészségügyi beavatkozás. A gyermekek immunizálására fordított egyetlen dollár negyvennégy dollár megtakarítást eredményez a nemzetgazdaság számára, ami részben az egészségügyben, részben a termelékenység növekedésében jelentkezik.
A védőoltásban nem részesülő gyermekek a leggyakrabban szegénységben élnek. A világ legszegényebb gyermekei kétszer olyan gyakran halnak meg ötödik életévük betöltése előtt, mint a leggazdagabb országok gyermekei.
Mentális egészség
A járvány miatt sokan maradnak le fiatal életük legjobb pillanatairól – sérülnek társas kapcsolataik, nincs lehetőségük sportra. A gyerekek alapvetően nem viselik jól a változást, még az ennél kevésbé radikálisakat sem. Az információ hiánya, a bizonytalanság arra vonatkozóan, mi történik, mi történhet és mindez meddig tarthat, a hirtelen jött drasztikus változások olyan szorongást váltanak ki, melyekkel való megküzdésre a gyerekeknek korlátozott eszközeik vannak csupán.
A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek különösen nehéz helyzetben vannak hazánkban is, hiszen az intézményekben szigorú ki- és bejárási tilalom van, a gyerekek nem találkozhatnak a családjaikkal, a technikai felszereltség legtöbbször nem alkalmas az online oktatásra, kapcsolattartásra. A gyermekvédelmi szektorban dolgozók heroikus, emberfeletti munkát végeznek nap mint nap, ők is a válság láthatatlan hősei, akik önfeláldozó módon küzdenek mások boldogulásáért. Az UNICEF Magyarország nekik is segíteni kíván mentális szaktanácsadással, terheik csökkentésével, intézményeik felszerelésével.
KONFLIKTUSOK
A gyakran aktív háborús övezetekben, túlzsúfolt táborokban élő gyermekek számára nem pusztán a fejlődéshez elengedhetetlen biztonság hiányzik, de korlátozottan vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre egészségügyi ellátás, tiszta víz, megfelelő mennyiségű élelem. Ezek hiánya nemcsak egy járvány idején aggasztó probléma!
Az UNICEF a világ egyik legnagyobb humanitárius segélyezéssel is foglalkozó szervezete, amely képes akár 48 órán belül megkezdeni a sokszor életmentő segítségnyújtást. A humanitárius segítségnyújtás szükségességét, előidézheti természeti vagy ember által okozott katasztrófa. Mind a természeti, mind az ember által okozott katasztrófára jellemző, hogy kialakulásához két tényező szükséges: extrém eseménynek, kockázatnak való kitettség és az érintettek sebezhetősége. Egy adott esemény akkor válik humanitárius katasztrófává, ha sebezhetőségei miatt az adott társadalmi csoport nem képes magától megfelelően kezelni a bekövetkező esemény pusztító hatásait.
A világon számtalan humanitárius krízis van jelenleg. Néhány közülük, amelyeket természetesen súlyosbít a pandémia:
Szíria
Tizedik évébe lépett a válság Szíriában, amelynek a gyerekek a legfőbb áldozatai. Több millió belső menekült van az országban, családok százezrei élnek zsúfolt határmenti menekülttáborokban, kórházak, iskolák semmisültek meg a bombázásokban. A táborokban élők számára a higiéniás körülmények megteremtése és fenntartása mindennapi kihívást jelent, így különösen fontos, hogy minél több tisztálkodási eszközt és fertőtlenítőszert juttathassunk el a számukra.
Afganisztán
A már több mint 40 éve kisebb-nagyobb megszakításokkal folyó polgárháború miatt Afganisztán lakosságának meglehetősen nagy része alultáplált, rossz higiéniai körülmények között él, és nincs pénze még a legalapvetőbb gyógyszerekre sem, sőt mi több, a gyakori kézmosás alapvető feltételei sem adottak.
Gázai-övezet
Hivatalos források szerint a Gázai-övezetben 2 millió emberre összesen 62 darab lélegeztetőgép jut, míg a régiónak azonnal szüksége lenne 50-100 további eszközre ahhoz, hogy a kezdődő járvánnyal egyáltalán szembenézhessen.
Jemen
A jemeni konfliktus 5 éve tart, a gyerekek számára a helyzet folyamatos rémálomként írható le. A lakosság 80%-a függ a segélyektől a gazdasági összeomlás és az elhúzódó krízis miatt. Jelenleg 2 millióra tehető az 5 évnél fiatalabb súlyosan alultáplált gyermekek száma, akik az élelmiszerbizonytalanság miatt nem jutnak megfelelő táplálékhoz. Ugyanennyien nem járnak iskolába sem a bezárt intézmények és a tanárhiány miatt.
Menekülttáborok – Rohingyák Bangladesben
Több százezer ember – köztük rengeteg kiskorú – él a bangladesi menekülttáborokban, kitéve az időjárás viszontagságainak, az éhségnek és a betegségeknek. A legtöbb gyermek nemcsak a testén, hanem a lelkén is viseli a sebeket: többségük végignézte valamelyik rokona erőszakos halálát. Jelenleg is több mint 720.000 gyerek él bizonytalanságban, akik folyamatos segítségnyújtást igényelnek. Ők azok, akiknek az „otthon maradáshoz” nincs otthon…
Afrika – Kongó
A Kongói Demokratikus Köztársaságban az egészségügyi rendszer kritikus állapotba került, és azonnali támogatásra van szüksége ahhoz, hogy folytatni tudja a küzdelmet a kanyaró- és a koleravírus ellen, amelyek mostanra több ezer gyermek halálát okozták. Az ország keleti részén az Ebola-járvány visszaszorítására irányuló erőfeszítések elvonták a figyelmet és a forrásokat azoktól az egészségügyi intézményektől, amelyek olyan járványos betegségek leküzdésével foglalkoznak, mint amilyen a kanyaró és a kolera. 2019 eleje óta a kanyaró több mint 5300 öt éven aluli gyermek halálát okozta az országban, ahol ugyancsak tavaly mintegy 31 000 kolera megbetegedést jelentettek. A közép-afrikai országban a közelmúltban a koronavírus-megbetegedések száma is növekedésnek indult. Ez további komoly fenyegetettséget jelent a családokra nézve, mivel a kontinens többi államához képest ez az ország a legkevésbé felkészült egy újabb járványra. A Kongói Demokratikus Köztársaságban a közegészségügyi intézmények nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel, képzett személyzettel és a forráshiány is gondot jelent. Számos létesítményben sem a tiszta és biztonságos ivóvízellátás, sem a higiéniai feltételek nem biztosítottak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy azokban a távolabbi régiókban, ahol korábban is alacsony volt az oltottsági szint, az utóbbi években még kevesebben vették fel a védőoltásokat. A közép-afrikai országban jelenleg mintegy 3.3 millió gyermeknek van szüksége sürgős orvosi ellátásra, és 9.1 millió gyermek szorul humanitárius segítségnyújtásra. A kiszolgáltatott gyerekek nagy része az Ebola-járvány és a fegyveres konfliktusok által érintett keleti országrészben él, ahol a milíciák kegyetlenkedései következtében – amelyek gyakran egészségügyi intézményeket is érintettek – csak tavaly közel 1 millió ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát. Az itt élő gyerekeknek még kevesebb esélyük van arra, hogy orvosi ellátást kapjanak, miközben a malária, a kanyaró és a kolera az ország minden területén halálos veszélyt jelentenek.