Korábban egy kis faluban laktunk, és nyáron költöztünk a városba. Tágas, szép lakásunk van, klassz az új ovi is, de a kislányom vigasztalhatatlan. Minden áldott nap sírva indulunk és érkezünk, annyira hiányoznak neki a régi ovistársai, na meg persze az óvó nénik, Nóra néni és Ági néni. Semmivel sem tudtam jobb kedvre bírni, úgyhogy óriási mázlinak tartom, hogy szembejött velem a ti könyvetek! Nagyon örülök, hogy a veszteségről, a gyászról, nem csupán a halál kapcsán írtok, hiszen igenis nagy veszteség egy kisgyereknek az is, ha a régi környezetét, korábbi társait nélkülöznie kell. Felnőtt fejjel tudom, hogy minden rendben lesz majd, de most nagyon sokat segítenek nekünk ezek a tanácsok, konkrét bevethető eszközök. A meséket pedig imádjuk!