Sajnos az elmúlt hónapokban szomorú események történtek a családban. Először a nagymamámat veszítettük el, a kisfiam imádott dédimamáját, majd pár héttel ezelőtt az édesapám is követte őt. Dávid a papával imádott barkácsolni, kertészkedni, nagyon nehezen viseli a hiányát. Kerestem-kutattam olyan módszereket, tanácsokat, amelyek segíthetnek neki valahogy elfogadni a papa halálát, és tudtam, hogy ebben elsősorban én fogok tudni neki segíteni. Ez a könyv olyan eszközöket mutatott nekem, amelyek az én lelkemnek is jót tesznek, és segítenek megérteni, mi zajlik most a gyermekem lelkében. Így nekem is könnyebb lesz a kicsi fiamat támogatni élete első nagy veszteségének feldolgozásában.

Beáta, Dunaújváros

Felnőttként sem könnyű szembenézni azzal, amikor már pontosan tudjuk, hogy közeli hozzátartozónk hamarosan búcsúzik az élettől. A gyerekeim egyszerűen nem tudják értelmezni azt, hogy az apukájuk nagyon beteg, és bármikor megtörténhet a dolog. Szerettem volna mindent a lehető legjobban csinálni, így soha jobbkor nem jöhetett volna szembe ez a kiadvány. Nagyon köszönjük, minden érintett család nevében, hogy gondoltok a gyermekek gyászára, segítetek nekünk, szintén mélyponton lévő felnőtteknek egy kicsit utat mutatni, felkészülni, hogy miként lehet könnyebb a kicsiknek. Mi még együtt vagyunk ugyan, de már nem sokáig bízhatunk ebben sajnos, így már most próbálom követni a nagyon empatikus, mégis higgadt és józan tanácsokat. Köszönöm!

Emese, Székesfehérvár

Korábban egy kis faluban laktunk, és nyáron költöztünk a városba. Tágas, szép lakásunk van, klassz az új ovi is, de a kislányom vigasztalhatatlan. Minden áldott nap sírva indulunk és érkezünk, annyira hiányoznak neki a régi ovistársai, na meg persze az óvó nénik, Nóra néni és Ági néni. Semmivel sem tudtam jobb kedvre bírni, úgyhogy óriási mázlinak tartom, hogy szembejött velem a ti könyvetek! Nagyon örülök, hogy a veszteségről, a gyászról, nem csupán a halál kapcsán írtok, hiszen igenis nagy veszteség egy kisgyereknek az is, ha a régi környezetét, korábbi társait nélkülöznie kell. Felnőtt fejjel tudom, hogy minden rendben lesz majd, de most nagyon sokat segítenek nekünk ezek a tanácsok, konkrét bevethető eszközök. A meséket pedig imádjuk!

Kinga, Győr

Nemrég egy szerencsétlen baleset során elveszítettük a kiskutyánkat. A második osztályos kislányom is jelen volt a történteknél, és az autóban is együtt voltunk, amíg az állatorvoshoz rohantunk a kutyával, akit sajnos nem sikerült megmenteni. A lányomat nagyon megviselte a történet, babakora óta együtt nőtt fel a kutyával, aki nálunk családtag volt, nem csak házi kedvenc. Még lehetett volna néhány szép éve a kutyának, így végképp nehéz ezt megértenie egy 8 évesnek. Tudtam, hogy profi segítség kell, és köszönöm nektek, hogy ilyen témákra is gondoltok. A mesék és a játékos gyakorlatok, mondókák sokat segítenek máris nekünk. Még hosszú út áll előttünk, úgyhogy mindent újra és újra átolvasok még. Nagyon sokat segít ez most nekünk!

Zita, Törökbálint