A cuki cím egy rendkívül hasznos és fontos könyvet takar, amelyet egy holland szerző jegyez, és 2010 óta segíti a gyerekeket és szüleiket, magyar kiadásban pedig két éve jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában.
Eline Snel, a szerző saját gyermeknevelési tapasztalataira alapozta tudását. Hosszú évekkel ezelőtt elalvási zavarokkal küzdő, szorongó lánya és csecsemőként sokat síró fia számára talált ki egyszerű gyakorlatokat, amelyekkel segíteni tudott a problémáikon, így ők ma már sikeres felnőttek. Édesanyjuk pedig felnőtt- és gyerekpszichológusként dolgozik, meditációt oktat, hogy ezáltal másokat is segítsen tudatosabb életet élni. Néhány éve pedig elvonulások és egy tanfolyam segítségével mindfulness-trénerré képezte ki magát, és kidolgozott egy Mindfulness Matters nevű programot, amely kifejezetten kisiskolás gyerekek számára ideális, az ő nyelvi és tapasztalati világukon alapul.
MI AZ A MINDFULLNESS?
A mindfulness, azaz tudatos jelenlét egy olyan velünk született képesség, amely gyakorlással előhívható, fejleszthető és elmélyíthető. Minden a figyelemmel és a jelenléttel kezdődik, azaz hogy képesek legyünk a figyelmünket egyetlen dologra koncentrálni, itt és most, minden ítélkezéstől és véleménynyilvánítástól mentesen. Erre minden ember képes, de természetesen némi gyakorlás szükséges hozzá. Kinek több, kinek kevesebb. Tudatos szülőként ezt minél kisebb korban is érdemes már elkezdeni, ráadásul most itt egy szuper kis kézikönyv, amely igazán ötletes megoldásokkal a gyerekek számára is élvezetessé és érdekessé teszi a cél elérését, azaz a tudatos jelenlét elérését. A könyvhöz CD-melléklet is tartozik, ezen 11 gyakorlatot hallhatunk, ezekről a szerző természetesen részletesen is ír a könyvben.
Amivel talán érdemes kezdeni, ráadásul ezzel sok szülőnek és sok gyermeknek is gondja akad, az elalvást segítő gyakorlat.
A szerző elmeséli, hogy kislányának ötéves kora körül sehogy sem ment az elalvás, annyi gondolat kavargott a fejében, hogy bármilyen fáradt is volt, még késő este is álmatlanul forgolódott csak. A gyakorlat, amelyet Eline a lányának talált ki, abban segít, hogy a feje helyett a légzésére, egészen pontosan a levegővétel által fel-le emelkedő hasára koncentráljon, így megnyugodjon és lassan álomba szenderüljön. A tudatos jelenlét egyébként nem csupán a gyerekek számára lesz jótékony hatású. Hiszen lássuk be, mi felnőttek is sokszor szeretnénk megszabadulni a bennünket kínzó gondoktól, gondolatoktól. A ki-be légzésre irányuló figyelem segít megszakítani a kapcsolatot ezekkel a gondolatokkal, eltereli a figyelmet és segít megnyugodni, kikapcsolni.
A légzés a mindfulness-gyakorlatok során egy visszatérő elem.
Szintén nagyon tanulságos, ha a „Légzésmegfigyelés” című gyakorlatot mutatjuk meg a gyerekeknek. Azaz rávezetjük őket, hogy tanuljanak meg odafigyelni arra, hogy milyen a légzésük, ha izgatottak, ha örülnek, ha barátokkal beszélgetnek, ha nyugodtak, ha félnek. Így a légzésük, mint egy barométer, segítségükre lesz abban, hogy tudják, mikor milyen állapotban vannak, és segítsenek maguknak egy számukra ideálisabb állapotba átkerülni.
A címadó alapgyakorlat szintén a légzésre koncentrál. A béka, amely amúgy hatalmasakat ugrik, mégiscsak képes mozdulatlanul és nyugodtan ülni. Tudatában van mindennek, ami körülötte történik, mégsem reagál rögtön, hanem csak ül, lélegzik és tartalékolja az energiáit, nem agyal folyamatosan a fejében felbukkanó képeken. Békésen ül, egyenletesen lélegzik. A hasa felemelkedik és lesüllyed, fel és le. Más testrésze ugyanakkor nem mozdul. Amit egy béka tud, miért ne tudnák a gyerekek is? Egy nyugodt csendes helyre van szükség, figyelemre, békére és csendre.
A békagyakorlatot szintén Eline fejlesztette ki, és gyerekeivel gyakoroltatta. Módszerének ma is ez az egyik alapja. A békagyakorlattal a gyerekek megtanulnak jobban koncentrálni, kevésbé lesznek lobbanékonyak, jobban tudnak reagálni az érzelmeikre. A szerző szerint akármilyen helyzetben segíthet, akár még dolgozatírás előtt is, egy gyors „békagyakorlat”, és sikeresebben fog menni a koncentrálás, hiszen a gyerek megnyugszik és ellazul. Kisebb gyerekek számára a gyakorlatnak van „Kicsi béka” változata is, hiszen Eline szerint már 5 és 8 éves kor között is sikerrel lehet próbálkozni a gyerekeknél a tudatos jelenlét fejlesztésében.
Ugyancsak a légzésre fókuszál a „Szünetgomb”, azaz, hogy mielőtt automatikus reagálnánk valamire – nem zárjuk ki, hogy túl ingerülten, vadul, egyszóval rosszul, vegyünk egy nagy levegőt, és tartsunk egy pici szünetet. Megnyugszunk és már tudunk higgadtabban, kevésbé keményen cselekedni, válaszolni. Ezt a gyakorlatot amúgy a felnőtteknek sem árt sokat gyakorolni…
Van a CD-n igazi relaxációs gyakorlat, a „Spagettipróba”, elsősegély kellemetlen helyzetek esetére. Segítséget kaphatunk ahhoz is, hogyan tanítsuk meg a gyereknek, hogy félre tudja tenni aggodalmas gondolatait, mit tegyenek, ha a dolgok minden jószándék ellenére tényleg rosszul állnak. És van „kedvességgyakorlat” is, na ez is olyan, ami simán ráfér a legtöbb nagykorúra is.
A CD-n hallható gyakorlatok első hallásra furcsák lehetnek. Fontos, hogy a gyerekkel együtt végezzük mi is, de ne görcsöljünk rá az eredményre, az természetesen nem jöhet meg azonnal. Vannak emberek, akik nagyon könnyen tudják elcsendesíteni a gondolataikat, és ráhangolódnak a belső énjükre, és igen, gyerekek között is vannak ilyen típusok. És van, akinek sokkal több idő kell. Türelmesen, könnyeden és derűsen kell kezelni ezt a dolgot, ha a gyerek „meglép”, mert unja, nem kell erőltetni. Ha látja, hogy a szülő tovább hallgatja, sőt mi több, figyelmesen ül, mint egy béka, és megpróbál ellazulni, előbb-utóbb visszaül és követni fogja a példáját.
Hetente 1-2 alkalommal érdemes gyakorolni, és természetesen nem kell rögtön az összes gyakorlatnak nekiesni, hanem azt kell első körben beiktatni, amely a leghasznosabbnak tűnik az adott gyerek és szülő esetében. Ha a gyerek lelkesen végzi a gyakorlatot, dicsérjük meg! Kérdezzük meg, mit tapasztalt, mit érzett. Ha kellően kitartóak vagyunk, és nem dobjuk sutba a CD-t, akkor előbb-utóbb a gyerek be fog számolni arról, hogy hol és miben tapasztal pozitív változást. Például már nem fél az éjszakai árnyaktól, vagy nem retteg a rá váró feleléstől, dolgozattól.
A mindfulness nem terápia, de terápiás értékű lehet, hiszen ad egy új megközelítési módot a gyerekeknek ahhoz, hogy miként kezeljék az őket érintő konkrét eseteket, például egy-egy érzelmi vihart, vagy hogy ne reagáljanak kapásból. Önbizalomhiányos, figyelemzavaros, és hiperaktív gyermekeknél is komoly eredményt értek el vele, nem véletlen, hogy több országban is tananyagként oktatják a Mindfulness Matters módszert. Belgium, Hollandia, Franciaország, Németország példája ugyan valószínűleg még sokára ér el a magyar iskolarendszerbe, de szülőként semmi sem akadályozhat meg bennünket, hogy beszerezzük ezt a könyvet és elkezdjük a gyermekünknél alkalmazni a gyakorlatokat.
Zárszóként a könyv előszavából idézünk:
„A mindfulness aranyat ér kicsik és nagyok számára egyaránt.”