Hahó a tenger! Relaxációs mesekönyvek

Utalhatna a cím a hetvenes évek ikonikus gyerekfilmjére is, amelynek ismétlésein generációk nőttek fel, s nézték újra meg újra szájtátva, ahogy “Hahó, Öcsi – Kovács Krisztián” egészen a tengerig megy képzeletben, mikor megtudja, hogy testvérkéje születik. A tenger varázsa vitathatatlan. nem csoda, hogy számos mese is igyekszik beleszőni a cselekménybe a végtelen nagy vizet. Elsőként…

Teljes cikk

A minőségi idő nyomában

Idő. Ebből van a legkevesebb, nagyon gyakran. Sokszor tényleg azokra a dolgokra nem szánunk eleget, amelyek igazán fontosak. Például a gyerekünkre. Pláne minőségi időt, ahogyan azt divatos kifejezéssel élve szokás nevezni. Sokan úgy értelmezik a minőségi időt, hogy mindig valami újat, többet, tartalmasabbat szeretnének a gyereknek adni, programról programra járnak vele, kalandparktól játszóházig, állatsimogatótól bábelőadásig rohannak…

Teljes cikk

Van itt valakinek akaratos gyereke? Pszichológiai útmutató + dacszelídítő mesék – KELL!

Most lelki szemeim előtt elég sok kezet látok. Fórumokban olvasgatva, de csak egészen egyszerűen az utcán járva-kelve is nagyon sokszor kerülünk szembe olyan helyzetekkel, amikor is anyukák sóhajok közepette mesélnek az akaratosságot csúcsrajárató csemetéikről. Anyaként nekem is ismerős a helyzet: adott egy éleseszű, eleven 7 éves, aki gyakorlatilag folyamatosan a határait feszegeti. Olyan mintha a…

Teljes cikk

A hiszti misztikuma

Van, amikor lehet tudni, hogy megérkezik. Előszele erősebb, mint egy hurrikáné. Duzzogás, legörbülő szájszél, dacos arckifejezés jelzi beköszöntét. Máskor váratlanul tör ki, mint egy rejtőzködő tűzhányó. A semmiből egyszer csak ott van, és könyörtelen, csillapíthatatlan. Egy perce még béke volt és nyugalom, minden a legnagyobb rendben, most meg ott van a tomboló, mindenen átívelő nyavalygás.…

Teljes cikk

Abracadabra, pricc, pracc, prucc

Abracadabra, a gyerek legyen jó, pricc-pracc! – ó, de könnyű is lenne ezt mondani olykor, és egy szófogadó, együttműködő gyermeket kapni varázsütésre. De sajnos nem születtünk varázslónak, és bár idomárnak sem, olykor tényleg úgy érezzük magunkat, mintha fékezhetetlen kis lényeket kellene jobb belátásra bírnunk nap mint nap.

Teljes cikk